Page 21 - majus
P. 21

„Nappal ezer jel szerint igazodott el, főképp a növé- állat  változtatni  tudja  helyét.  A  vízben  élő  halaknak
        nyek és nyílt vizek után. Jól tudta, hogy a nád, sás, gyé- nincs szüksége helyváltoztatás céljából ajlzatra, viszont
        kény, a páfrány milyen aljon terem:, ismerte a nádüstö- a vízben (is) élő állatok a vízen úsznak (sikló), a vízben
        köt, a cseretet, a rónavizet:, éles szeme meglátta a sűrű  mozognak  (vidra,  hód,  cickány,  pézsma  stb.),  a  béka
        növényzet alján serkedező vízen a vízi lencsét, mely láp- a  vízen  úszó  leveleken  pihen,  napozik,  a  folyami  rák
        kútnak, mélységnek, a takaró növényzet csalékony vol- a vízfenéken kóborol, a kagylók járatokat szántanak a
        tának a jele. Éjjel csillag után igazodott… Csúcsos nád-  vízfenék üledékében, a rovarlárvák a vízinövények leve-
        kunyhóját a rétség és lápok belsejében építette, inkább  lein, szárán araszolnak. A víziállatok jelentős része a víz-
        rakta, hogy könnyen el is vihesse. A hegy nem hegy, in-  tömegben éli le egész életét, ahol nincs alzat. Nincs is
        kább szilárd sziget, a melyen a mocsárfűz, a rekettye,  szükségük kapaszkodásra. Az ilyen vízi életformának a
        néha az eltörpülő nyárfa megvetheti lábát, gyökerét…  szárazföldön nincsen mása. A vízben élő, lebegő szer-
        Legapróbb részletekig tudja a csík, csuka, kárász, a com-  vezetek bajnokai a halak, amelyek közül egyes fajok a
        pó, a bobály járását, szokását, ívóhelyét, megfekvését,  vízinövényeket, mint ikraalzatokat használják, de van-
        felszállását, a hal fenéken való járását. Fogott is belőle  nak fészekrakók is (háromtüskés pikó), amelyek növényi
        amennyi éppen kellett…”                               részekből épített fészkekbe ikráznak.
           A vízinövények a nagy általánosságban helyhez kö-    A víz és a vízben zajló élet és a környezet között köl-
        töttek. A legtöbb vízen, vízben, vagy víz környékén élő  csönös kapcsolat van, ezek feltételezik egymást. Nem
                                                              beszélhetünk a halas vizekben zajló életről, ha nem vizs-
                                                              gáljuk a vizek partját, a környező területet, a klímát stb.
                                                              A vízi és a szárazföldi élővilág összetételét a környezeti
                                                              viszonyok határozzák meg, a víz életének a megismeré-
                                                              sét a környező szárazföld megismerésével kell kezdeni,
                                                              hiszen azok szorosan összefüggnek.
                                                                Ahol víz van, ott élet is van. Vigyázzunk tehát rá! Mi
                                                              horgászok is tehetünk azért, hogy vizeink tiszták marad-
                                                              janak, s abban a halak is jól érezzék magukat, szaporod-
                                                              janak számban és súlyban. S ezt elősegíthetjük telepí-
                                                              téssel,  megőrzéssel,  óvással,  gondoskodással.  Ahol  jó
          A víz és a vízben zajló élet és a környe-           víz van, ott hal is van, módosítva az előbbi immár klasz-
          zet között kölcsönös kapcsolat van                  szikus mondást.                                         ichtiológia
                                                                                                            KáZé















































                                                                                                                   21
   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26