Page 19 - majus

A halas vizek élővilágának a legalacso ny abb szintjén
a baktériumok állnak, kis hézaggal őket követik az apró,
mikroszkopikus növényi sejtecskék, az egysejtű mosza-
tok, vagy tudományos nevükön algák, a fito plank ton.
Ezek az elsődleges termelők, építők, őket fogyasztják az
apró állatok, a vízibolha, kandics, majd a fenéken lakó
szúnyoglárvák s társaik, a zoo plank to nok. Ezeket fo-
gyasztják a növény evők, a halak, a békések. A sort zár-
ják a növényevőket fogyasztók, vagyis a táplálék piramis
tetejét alkotó ragadozó halak. Ezeknek is vannak gazdái
a halas vizek életében, a mindenféle halakat fogyasztó
gerincesek: gémek, (főleg a szürke), kormoránok, más
vízimadarak és a vidra, olykor a medve, róka és mások. A csúcson a halfogyasztó
A csúcson a halfogyasztó ember áll. ember áll
A növények, a növényevők, az azokat fogyasztók, va-
lamint a ragadozó halak, amelyek a növényevő halakkal A halas vizekben – legyen az folyó- vagy állóvíz – az
táplálkoznak, egymással szoros kapcsolatban, összefüg- életközösségek normális működéséhez kellő mennyi ségű
gésben állnak, egy táplálékláncot alkotnak. Ezt a szak- fényre, táplálékra, megfelelő minőségű vízre és ugyancsak
emberek és a halászati (hidrobiológia), valamint a hor- megfelelő hőmérsékletre van szükség. Főleg a növények
gászati szakkönyvek táplálékpiramisnak nevezi és így is igénylik a széndioxidot, nitrogént, káliumot foszfort a víz-
ábrázolják grafikailag. A piramis alján a növényi plank- ben, amely felett megindul a táplálékdúsulás, latinul az
ton s felette az állati plankton áll. Mindkettő tömege eutrofizáció. Ez bizonyos mértékig kedvezően hat a hal-
(súlya) sokkal nagyobb, mint a piramis csúcsát alkotó táplálék s végső soron a haltermelés növekedésére, de
ragadozó halaké, melyek tömege kevés, vagy nulla, ha túlzott mértékben, sok évtized alatt, a halas víz elromlá-
nincsenek jelen a vízben. Ilyenkor kell telepíteni csukát, sához, elértéktelenedéséhez vezet. Ezt megakadályozó a
süllőt, harcsát a vízbe, amelyek elfogyasztják a gazdasá- hidrológus és halas szakember közbelépésére van szük-
gilag, így horgászatilag értéktelen, kis növésű halfajokat ség: legtöbbször vegyi és biológiai úton.
ichtiológia
(„természethalak”, így jelzik a haltenyésztők a fajokat) A halas vizek életében a vízinövényekre hárul az óriási
és értékes ragadozó hallá (halhússá) alakítják át azokat. szerep. Az egysejtű vízinövények és ugyancsak egysejtű

19