Page 20 - majus

A partszegély növényei a leghasznosabbak az ember
számára. Gazdasági értékük vitathatatlan, gondoljunk
csak a nádra, amely védi a hullámveréstől a partot, bo-
rítja a házak fedelét és alapanyaga számos iparágnak
(papír, cellulóz, vegyipar stb.). A vizek partján élő nád,
sás, gyékény partvédő szerepe mellett szűrik a vizet,
többé-kevésbé megtisztítják a szennyező anya goktól,
www.horgaszkalandok.hu
és ezenkívül búvóhelyül szolgálnak elsősorban a hal-
nak – hány álomcsuka, vagy kapitális ponty szakított és
menekült el éltünkben a nádasban? –, de a többi gerin-
ces állatnak is. A madaraknak (hiszen itt is fészkelnek),
hüllőknek, kétéltűeknek, rókának, vaddisznónak, vidrá-
nak, hódnak, farkasnak. Gondoljunk csak Petőfi, Arany,
Áprily s mások verseire, s jeles prózaíróink sokaságára,
A víz a földünkön élő összes élő- akik megénekelték-megírták a vízi élet, a növény- és ál-
lény legfontosabb alkotóeleme latvilág csodásságát s hasznosságát az emberi társada-

lom szempontjából. Itt elsősorban a tanyán, a vidéken
állatok (kerekesférgek, rovarlárvák stb.) baktériumokkal élőkre gondolunk. Elődjeinkre, akik nek szorosabb kap-
táplálkoznak. Ezen hasznosakon kívül a vízben vannak csolatuk volt az élő vízi világgal, a természettel. Gondol-
káros baktériumok is, mint például a vízi penészgomba, junk csak arra, hogy régi halfogás eszközei közül a cége,
amely az ikra és a hal légzését akadályozza. A vízben a vejsze, a varsák változatai gyakran készültek nádból, s
moszatok fejtik ki a legáldásosabb tevékenységet: ezek bizony kenyeret adtak a szegényeknek vidéken. Valami-
ásványi, tehát szervetlen anyagokból szervest állítanak kor még tutaj is készült nádból, s télen a halászok, a víz
elő. Ezek egy hektárnyi tóban naponta újratermelődnek, lefagyása után, egyből nádvágókká váltak, s így nádból
olykor több száz mázsányi súlyban is. A halas vizekben a lett a kenyér sok gyere kes család asztalára. A történel-
kék-, zöld- és sárgamoszatok, vagy algák vannak jelen. A mi Magyarországon a nádvágó eszközöknek számos
kékalga nagy tömegben (a víz felszínén vastag, paplan- hazai, magyar változata alakult ki az idők folyamán. A
ichtiológia pettyes és a fehér busa szívesen fogyasztja. A zöldalgát, karikájának és nyelének a kialakításánál figyelhetjük
szerű bevonat) a halas vízben inkább káros, azonban a jellegzetesen magyar vonást a nádvágó pengéjének,

annak békanyál faját az amur fogyasztja nagy étvággyal. meg. Hermann Ottó szerint akárcsak sok szerszámot, a
A sárgaalga egyes fajtáit (ezek mind a kovamoszatok nádvágó eszközöket is részben az óhazából hoztuk ma-
közé tartoznak, színük barna és csak mikroszkóp alatt gunkkal, nyelvünkkel, dalainkkal, szür ke mar háink kal és
ismerhetjük meg igazán) a két busafaj fogyasztja. A víz- másokkal.
ben a túlzott algamennyiség nappal oxigéntelítettséget, Hogy is írja le Hermann Ottó a magyar nádas-lá-
éjjel napfény hiányában viszont nagyfokú oxigénhiányt, pos-vizes világ pákászát?
halpusztulást okoz.
A vízinövények közül a szabad szemmel jól megha-
tározható hínárnövények döntő többségét az amur fo-
gyasztja. E táplálék közé tartozik a nád is, amelyet vala-
mikor csónakra szerelt, motoros kaszával irtottak, hogy
ne foglalja el a vízfelületet. Ma az „élő kasza”, az amur
tölti be ezt a szerepet, a növényt halhússá, horgászhallá
alakítja, így haszna óriási.
A hínárnövények főleg a sekély vizű, part menti ré-
szeket lepik el. Elburjánzásuk nem jó. Csak a víz 8–10
%-át népesíthetik be. A víz alatti hínárnövények fajtái
közül – amelyeket főleg az akvaristák ismernek jól – a
süllőhínár, érdes tócsagaz, a békaszőlő több faja, a vízi-
boglárka, az úszó májmoha a leggyakoribbak. Főleg az
állóvizekben. A víz feletti növények gyökerei az aljzatba
kapaszkodnak, de nálunk úszó fajai is ismertek. Legis-
mertebb vízen úszó növények a tavirózsa fajok, a bé-
kaszőlő, békatutaj, sulyom és az apró békalencse. Ezek
a halnak menedéket, a tűző napfény elől árnyékot, az
apró víziállatoknak életteret adnak, de inkább károsak
a haltermelés szempontjából. Látványuk szép (tündér-
rózsa), de elszaporodva beárnyékolják a vizet, és fény A halas vizek életében a vízinövé-
híján akadályozzák a parányi, egysejtű növények szapo- nyekre hárul az óriási szerep
rodását. A vízfelületnek maximum 10 %-át boríthatják.

20