Page 18 - szeptember
P. 18
időközben légáramlattá szelídült széllel szem-
ben, majd rézsútosan eltűnt volna, ha be nem
vágok. Az volt az érzésem, luftot ütöttem, majd
hirtelen megszólalt a fék, karikába hajlott a bot,
aztán ismét teljesen könnyű lett. Megszólalni
sem volt időm, amikor ismét megindult a ke-
zemből a bot egy pillanatra. Azt hittem szakadt
www.horgaszkalandok.hu
az előke, aztán meglepetten láttam egy pik-
kelyt a horog hegyén. Gondolom az első halból
kivágódó szerelék kívülről akadt a másikba, és
azzal a lendülettel le is tépte a pikkelyt.
Az ismételt horogcserénél már dühös voltam,
mert a teljes arzenál is kevésnek bizonyult, s ha-
lat még nem sikerült fognunk. Igaz, még mindig
előrébb voltunk, mint a szomszéd állásokon hor-
A feeder kosár gászó sporttársak, akiknek feltűnt a folyamatos
ezúttal nem segített mozgás a horgászhelyünkről és sorban tiszteletü-
ket is tették, hogy lemondóan legyinthessenek,
„Csak keszegek voltak.”. Persze már néhány kis
etetőkosaras fenekezőt azonnal el is felejtettem, s a keszegnek is örültünk volna Maszattal, de sehogyan
feederbotra és az úszós szerelékre koncentrálva pró- sem akart sikerülni. Időközben vészesen közeledett a
báltam győzködni a halakat, hogy ne csak a csalit fogy- párommal előző nap megbeszélt találkozó ideje, szóval
asszák rendületlenül, hanem a horog is kerüljön föl az utolsó kapaszkodóként még gyorsan föltettem egy 3 +
étlapra. Ez reménytelenebb vállalkozásnak bizonyult, 2 grammos önsúlyost, hátha a könnyebb több, aztán
finomszerelékes horgászat ők szófogadásból… :-) legeti a pikkelyt a horgon, s megjegyezte azt is, hogy jó
mint a fiamat rávenni, hogy a felvágotthoz kenyeret is még egy kicsit fárasztottuk egymást és a szomszédokat
egyen, szóval a halaknál megbuktam nevelésből, vagy - :-) – Maszattal.
Gondolkodtam rajta egy darabig, s eleinte megírni
Ha ti makacsak vagytok, akkor én is – címszóval sem akartam, mondván nem szeretnék dicsekedni a
nekiálltam átszerelni, elsőként az úszós összeállítást, sikertelenséggel, de úgy éreztem, megtettem minden
melyre 5 + 3 grammos önsúlyos került a szél és a plusz tőlem telhetőt, tehát nincs miért szégyenkeznem. Csak
érzékenység miatt, valamint 0,10-esre cseréltem az a fiamnak nem volt az igazi az a nap. Azért azóta is em-
előkét és 14 – esre a horgot. Közben végigzongoráz-
tam a vízoszlop teljes magasságát, de kapásnak tűnő kitartónak és türelmesnek lenni, ami az Ő eleven fékte-
lenségének tükrében nagy szó.
piszkálások csak a fenék fölötti 50 centiméteren vol-
Azt hiszem, maradjon ez is a zárszó, hogy a türelem
tak észrevehetők, ami csak később, a szélcsend beállta
és a kitartó kísérletezés előbb-utóbb gyümölcsöző lesz
után változott meg.
A feeder sem kerülhette el sorsát, 0,14-es főzsinórt és meg is eddzi az embert.
és kb. méteres hosszúságú 0,12-es előkét kapott 12- -pedro
es horoggal. A spiccből már
nem létezett finomabb, de A téli hónapokban, ha a
talán nem is lett volna ér- horgász beletrafál a halak
telme, mert csak a dobást tartózkodási helyébe, szép
nehezítette volna. fogásra számíthat. Ezúttal
Közben a feeder boton nekem nem sikerült
egy kapás után néhány
másodpercre súlyt lehe-
tett érezni, s a hal néhány
métert húzott is fékről,
aztán miért ne, lemaradt.
Felvillanyozott bennünket
a kapás, Maszatnak is visz-
szatért a kedve a horgá-
szathoz. Mint később kide-
rült, a nap egyetlen komoly
és egyértelmű kapása az
úszós szerelékre érkezett
nem sokkal a lemaradás
után. Az úszó lassan, alig
észrevehetően elindult az
18