Page 22 - szeptember

nyargós, limányokat, csendesebb részeket is képezhet,
a vízfenék apró kövekkel, kavicsokkal borított, olykor
homokpadkákkal. A folyómederben egyre több a növé-
nyi és állati szervezet, a haltáplálék. A szinttájra jellemző
itteni pér gyakran a levegőbe ugorva szerzi be tápláléka
java részét: hajnalonként és estefelé, a víz felett repülő
rovarokat, így muslicákat, szúnyogokat, víz felett repü-
www.horgaszkalandok.hu
lő és az abba beleesőket fogyasztja. Gyönyörű látvány,
amint fel-felugorva kapja el a víz felett repülő rovarokat,
s ha ugrását elhibázta, azt újból megismétli. Hányszor
kell felugornia, míg éhségét csillapítja? Azt csak ő tudja.
A pér-szinttáj más lakói a fürge cselle, botos kölönte, pa-

Márna-szinttáj duc - kis számban - menyhal, Szlovákiában, Erdélyben,
Kárpát-alján a galóca, csíkok kölönték. Szlovákiában pé-
res vizek a Garam, Vág, Zólyom, Árva, Turóc, és Laborc
PISZTRÁNG-SZINTTÁJ megfelelő szakasza, Erdélyben a közeli Kőrösök hegyi
Ez a hegyi patakok felső szakasza. Itt a forrásokból, szakaszai, a két Bászka (Kovászna megye), a Kormos, a
esőből, hóolvadásból származó víz erekben, cser- Maros, Szamosok, Sajó, Beszterce hegyi szakaszai.
melyben, majd kis patakokban gyűlik össze, s a hegyi Máramarosban péres vizek is sérültek a cián okán!
lejtőn lefelé folyva kialakítja medrét, amelyben kövek,
kőtömbök, olykor sziklák találhatók, mellettük jó bú- PADUC-SZINTTÁJ
vóhelyekkel a halak számára. A vízmennyiség e pata- Ezt a kolozsvári egyetemi professzor, a néhai Gyurkó
kokban - a felhőszakadások kivételével - kevés, a víz- István határozta meg nagyszámú munkaközösségével,
mélység sekély, gyakran vízesések szépítik e szakaszt. számtalan hálós és elektromos próbahalászat ered-
E patakok rendszerint fenyvesek közt folynak, így a ményeként, Erdély, Bánság és Partium legnagyobb
vízpart árnyékos. E festői környezet még szebbé teszi folyóin. A Maros, Szamosok, Kőrösök, Aranyos Besz-
horgásztudomány a víz oldott oxigéntartalma nagy (7-9 k.c. literenként), pér-szinttáj alatti szakaszain a paduc olykor a halállo-
a horgászatot. A vízsebesség 1-2 m másodpercenként, terce, Sajó, Küküllők, Aranyos és más nagy folyók

mány 60-82 százalékát is alkotja, innen az elnevezés is.
amelyet megkíván a sebes pisztráng. Itt a víz hőmér-
séklete alacsony, nyáron sem emelkedik 12-15 fok E halszinttáj vizének oxigéntartalma jó, sótartalma 0,
fölé, ezt mezítlábos átgázolásnál is lehet tapasztalni. 12-0, 15 g/liter, vize nyáron akár 18-19 fokra is felme-
A pisztráng táplálékkészlete kevés. A pisztráng a táp-
legedhet. A víz fenekén levő lapos köveket zöld alga-
bevonat, moszat borítja, ezt „legeli” le a paduc meg-
lálkozáskor a fenékállatokra (kérész, bolharákok, teg-
zesek) és azok álcáira, valamint a vízbe, vagy felette szarusodott „vésett”, vésőszerű ajkával. E vízszakaszon
repülő rovarokra támaszkodik, s az aprónövésű más a paduc társhalai időnként kevés egyedszámban a pér
halfajokra. Táplálékhiány következtében állandó a (ritkán pisztráng is), majd a Petényi (magyar) márna,
kannibalizmus: a nagyobb pisztrángok egyszerűen fel- menyhal, galóca, fejes- és nyúldomolykó, olykor csuka
falják kisebb fajtestvéreiket. A szinttájnak nevet adó és bodorka is. A nagyszámú paduc egész évben népes
sebes pisztrángon kívül itt él a fürge cselle - ez a leg- horgásztábort vonz e halszinttájra.
fontosabb pisztráng-haltáplálék - a botos kölönte, kövi
csík, erdélyi ingola, cifra kölönte, pataki szajbling. Hor- MÁRNA-SZINTTÁJ
vát- és Szlovén ország, Szlovákia északi vidéke, Erdély- Hazai nagyobb folyóink idetartoznak. Jellemzője halfa-
ben a Keleti- és Déli-Kárpátok, s a nyúlvány - és szi- ja, a névadó „rózsás” márna. E vízszakasz hideg, télen
gethegységek, így a Hargita, Görgény, Bihari-havasok, befagy, tavasszal a jég itt zajlik, sebessége viszonylag
Máramarosi hegyek, s a többiek sok száz pisztrángos
patakja, összesen mintegy 9 ezer kilométer tartozik a
pisztráng-szinttájba, a legyező horgászok örömére.

PÉR-SZINTTÁJ
Az első világháborút, majd a másodikat követő békedik-
tátumok következtében, kicsiny hazánkban nincs piszt-
ráng- és pér-szinttáj, így legyező horgászaink e halfajok
után a környező országok hegyi vizeire, s még távolabb,
Ausztriába, Svájcba, Olaszországba utaznak, hála Isten-
nek egyre többen és egyre gyakrabban. A pér-szinttáj a
hegyi patakok középső szakasza, amelynek medrét kő,
kavics, s az ezekből eredő homok borítja. Itt a víz sebes-
sége már alig 1 m. másodpercenként, oxigéntartalma Ponty-szinttáj
nagy, hőfoka nyáron 16-18 C. fok is lehet. A meder ka-

22