Page 20 - szeptember
P. 20
Halszinttájak
A történelmi Magyarország tájait, halasvizeit jár- harcsát, pedig hajnalban és alkonyat táján. A buttyo-
www.horgaszkalandok.hu
va - a Lajtától az Ojtozig (Háromszéki-havasok), gatás (kuttyogtatás) májustól-augusztusig, meleg éj-
a Tisza forrásvidékétől, a Tátra-Mátra-környé- szakákon járja, mert ekkor kapdos leginkább a harcsa,
ki patakoktól, tavaktól a Bácskai Duna-Tiszáig - áradáskor leginkább indul a keszeg, ponty és kecsege,
Herman Ottó elkalauzol a különböző víztípusok apadáskor a jász, ponty és karikakeszeg, márciusban
mellé, megismertetve ezek halaival, azok szép- indul a márna. A halnak van járása, ezt ismerni kell” -
ségével, sokszínűségével. int Herman Ottó, s felsorolja a Komárom-vidéki Duna
minden halfaját.
Az első kötet bevezetőjében ezt írja: „Magyar könyvet Az akkori legnagyobb kiterjedésű halasvidék a Tisza
írni, olyat, amelynek tárgya igazán a magyarság életé- és árterülete, ahol „a csík, czompó s a kárász kemény
ből van merítve, mely a valót ismerteti s e révén tisztá- halak, melyek szükség esetén víz helyett, a sárban is
zó is: erre vágytam....Virág után törekedtem, mely ma- élnek... s ezt tudja minden czigány halász, pákász is...
gyarságlakta vidéken úton-út- Az Ecsedi-láp (hol van ennek
félen nyílik, ott árasztja illatát, Pisztráng-szinttáj régi halvilága?) csíkásza a vá-
ott érleli gyümölcsét is, azt, rosok halpiacain árulja hordó-
amely a nemzetnek minde- ból a csíkot s ... a csík úrnak,
ne, gyönyörűsége, vára, mert zsellérnek kedves eledele
valója, igazi szelleme….. Amit volt”... A hordóban több volt
e könyvben összefoglaltam, a síkos csík, mint a víz, hiszen
e faj oxigénszükséglete igen
az magyar földben termett,
horgásztudomány rétája: illata a nyelv, színe az Bereg s más környéki megyék
útszéli virágok szerény bok-
alacsony. Szatmár, Szabolcs,
szegénysége a csíkot böjti ele-
ősfoglalkozás.”
delként ette. Az Ecsedi-lápot
Lehet-e ennél szebb me-
„csíkországnak” is nevezték.
tafora: Herman Ottó virágai
Szögedében, a Maroson,
a magyar vizekben élő ha-
lak, amelyeket könyvében
bokrétába szedett nekünk.
kön is - ahol visszatérő volt
Herman O. - a „pöndörös” há-
Elkalauzol a magyar halászat de a Dunán, Tiszán, Kőrösö-
múltjába, a Honalapítás kor- lóval, a dobóhálóval, Székely-
szakába, s végig vezet annak földön rokolyahálóval fogta
történelmén a 19. század vé- a magyar halász a halat. Sze-
géig, könyve megírásáig. A lá- rinte még a bibliai időkben is
tottakat nagyszerű tehetség- fogták ezzel a halat, s a szer-
gel, rajzaival illusztrálja, teszi számot rendszerint asszonyok
szemlélhetővé. kötötték.
Herman Ottó enyhe túlzással írja: „egyedül a szé-
LÁSSUK CSAK... kely lakik pisztrángos, pérhalas vizek mentén, egyedül
Tihanyban Szent György napján állanak össze a ha- ő halássza e nemes halat ősi magyar mód szerint, s így
lászbokrok, s a szellem, a halászrend az 1764-i „Ha- egyedül ő az, aki a pisztrángos, pérhalas vízből fakadó
lász-articulus”, vagyis regula szerint történik: „az hálót magyar mesterszóval él”. Szemlélte is Herman a Kü-
az hajóra beviszik nem káromkodással, hanem az Jé- küllő, Tarkő, Taszópatak, az Olt és Maros felsőfolyása
zus nevibe, mint Krisztus halászai”...Ha valaki 1 funtos menti pisztráng és pérhalászokat. Részt vett még éjje-
halat, akár garda, akár csuka, süllő, azt elorrozza, azaz li, fáklyás-villás halfogáson is, rajzaival megörökítve a
ellopja, minden irgalom nélkül szerszámától megfosz- halfogás ez őskori módszerét Csíkban, Gyergyóban, a
tatik, és gyalázatosan megveretik”. Volt is rend, fegye- Hargita, Egyeskő, Öcsém, Békás, Zágon, Torja vidékén.
lem a halászbokorban! Ma is megszívlelendők a ha- Székelyföldön - akkor - jaj volt a haltolvaj feleségének
lász-céh szabályai. A tihanyi „látott hal”, a garda akkor lenni, s ezt maradandóan ismerteti szerzőnk.
nagy becs ben volt a Balatonon. A magyar halászat könyvében Herman Ottó közel
Komáromban a következő halász-regula járta: „té- kétszáz halfajt ismertet (a halak népies elnevezése
len, holdvilágos, csillagos, csikorgó hideg esetén a ennek a sokszorosa) a történelmi Magyarország ha-
legtöbb menyhalat lehet hálóval, horoggal fogni. Já- lasvizeiből. Ez utóbbiakat víztípusok szerint, a bennük
szot nyáron napkeltekor és délelőtt 11 óra tájban, uralkodó, vagy többségben élő halfajok szerint osz-
20
