Page 26 - augusztus

www.horgaszkalandok.hu

A bajuszszálakon, az érzőbimbók sokaságát találjuk

tározni, akárcsak a pikkelyek évgyűrűiről. Egyes halfajok- agyfüggelék), amely szabályozza a hal ivari életét. Az álta-
nál (ponty, kárász, harcsa, keszegfélék, domolykó stb.) az la termelt hormonok serkentik az ivarmirigyek évenkénti
úszóhólyag nincs közvetlen kapcsolatban a koponyával, működését.
így a felvett rezgések, hangok a Wéber-féle, 3 pár csonttal A hal életműködését az idegrendszer és a szervezet
kerülnek a belső fülbe. A hangrezgéseket a mi halainknál által termelt hormonok szabályozzák. A halban a hor-
először a test, a bőr és az izomzat veszi fel, azok onnan montermelő mirigyekre nagy szerep jut, ezek működését
továbbítódnak, így a hal „minden porcikája” érzékeli az szabályozza a hipofízis. A korszerű haltenyésztésben al-
elővigyázatlan horgász beszédét, netán kiabálását s más kalmazzák a szaporítók (anyahalak és tejesek) hipofízis-
rendkívüli zajt. sel történő, ivatás előtti beinjekciózását, amely az utolsó
A hal hidrosztatikus szerve az úszóhólyag. Ez csakis stádiumában serkenti az ikrák érését és azok majdani,
a halakban fordul elő. A hal lebegését, a víz különböző kézzel történő lefejését (az ikrák, megtermékenyítve a rá-
ichtiológia mélységében történő tartózkodását szabályozza, biztosít- fejt tejjel, keltető edényekbe kerülnek, itt történik azok

ja. Elhelyezkedése, formája, halfajonként változik, de az embrionális fejlődése). A hipofízist 4–6 éves pontyokból
gyűjtik (metszéssel, szikével), majd acetonnal szárítják és
minden halnál gázkeverékkel telített. A benne levő gáz-
mennyiséggel a hal a saját fajsúlyát tudja nagyszerűen így tárolják. A mesterséges szaporítás alkalmával a száraz
változtatni. Az úszóhólyag falában a gázmirigy termeli az hipofízist 0,6 százalékos, fiziológiás oldattal fecskende-
abban szükséges oxigén- és széndioxid keveréket. A gáz- zik be az anyahalak izomzatába, a hátúszó alatti részen.
mirigy sejtjei a vérből választják ki a gázokat – s bebocsát- E módszer ma elengedhetetlen a korszerű, mesterséges
ják az úszóhólyagba – de egyes halfajok a víz felszínéről halszaporításban.
beszippantott levegőt is képesek légjáratokon keresztül A hal élettanának tanulmányozásánál feltétlenül szólni
az úszóhólyagba bebocsátani. Oxigénhiány esetén, a leg- kell annak vérkeringéséről. A mi csontos halaink (kivéte-
több halfajnál, az úszóhólyag légzőszervként is működ- lek a porcos halak, így a viza, vágó- és söreg tok, kecse-
het, amikor a hal szervezete az abban tárolt oxigént fel ge) szíve két részből, egy pitvarból és egy kamrából áll.
tudja használni az életműködéshez. A hal szívén kizárólag a vénás vér halad keresztül. A vér
A halak szaglószervük segítségével viszonylag nagyobb a hal szívéből a fej jobb és bal oldalán lévő kopoltyúívek-
távolságokról is érzékelik a horgászok által beszórt za-
mat- és illatcsalik sokféleségét, amelyek a vízáramlással
kerülnek a szaglószervbe. Ez egy páros szerv, amely az
orrüregben helyezkedik el. A szagot valójában a mikrosz-
kopikus, igen érzékeny csillószőr-szerű érzéksejtek továb-
bítják a központi idegrendszerbe, itt is a parancskiadást
várva. A csuka szaglószerve kevésbé érzékeny, ponty,
keszeg, küsz és az angolna annál inkább. Ezt jól tudják a
versenyhorgászok.
Az állatvilágban a halak (Pisces) osztályánál alakult ki
először a központi idegrendszer, amely az agyvelőből és
a gerincvelőből áll. A környéki (periferikus) idegrendszert
a központból be- és kilépő agy- és gerincvelő idegek és
a testen található, érzékelő idegvégződések egész rend-
szere alkotja. A hal agya a koponyában található, hozzá A csuka szaglószerve
kapcsolódik a köztiagy, benne a fényt érzékelő központ- kevésbé érzékeny
tal. Hozzá kapcsolódik az agyalapi mirigy (hipofízis, vagy

26 26