Page 27 - augusztus

hez áramlik és bejut a kopoltyúlemezkék hajszálereihez. gereket, külső – leginkább negatív – hatásokat érzékelő
Itt leadja széndioxid tartalmát, jórészt megszabadul az szervek, idegvégződések látó-, halló- és érzőszervek. Ezek
ammóniától, karbamidtól, s más, számára nemkívánatos, jól működése adja meg a halnak a védekezési lehetőséget
rendszerint toxikus anyagoktól és oxigént vesz fel a vízből. – az ember, a horgász ellen is – mely nélkül a horgász-hal
Oxigénfelvétel kis mértékben a halaknál az egész bőrfe- küzdelem egyenlőtlen lenne. A természet megadta neki
lületen keresztül is történik. Miután a hajszálerekben a a lehetőséget a védekezésre, veszély esetén az elbújásra,
gázcsere megtörtént, most már az artériás vérre jut az a elúszásra, mely nélkül a horgász se élvezné a hal megke-
szerep, hogy a szövetekben felvegye a széndioxidot s a resésének, elejtésének kellemes és olykor felejthetetlen
szűrő szerepét betöltő vesén keresztűl eljusson a szívbe. izgalmát. A küzdelemben mindkét félnek adott a termé-
Mielőtt ide behatolna, egyesül a májból érkező vérrel. A szet védekező-támadó érzékszerveket, készséget, de az
vérerek szállítják a tápanyagokat a májba. Már itt megkez- mégis egyenlőtlen: a horgásznak technikai arzenálja is
dődik az anyagcsere, a hal életének egyik legfontosabb van a halfogásra! Naponként izgat a kérdés a vízparton: ki
mozzanata. A máj mellett fontos szerepe van az epének, győz a küzdelemben?
amelynek váladéka a táplálékban levő zsírok lebontását - KáZé -
végzi. A halak az oxigént legtöbbször a szájon át a ko-
poltyúlemezeken nyerik – ez az ő légzésük – de a ponty,
kárász, compó, dévérkeszeg esetében megfigyelhetjük a
halak „pipálását” is, amikor kisegítő légzésként szájukkal
„levegőt szippantanak” a vízfelszíni atmoszférából.
A halak anatómiájából, szervezetének fiziológiai mű-
ködéséből – főleg az ingerlékenység – inger felvétellel
kapcsolatos ismertetőjéből következik: a halak szerve-
zete is bonyolult s azt a horgásznak ismernie kell. Csak
így érthető meg, vihar idején miért nem táplálkozik a hal,
oxigénhiány esetén miért igyekszik azt levegőnyeléssel
pótolni, árnyékunk hirtelen vízrevetődése esetén miért
rebben szét a közeli domolykók népes csapata, mivel ér-
zékeli a beetető csaliban a különféle íz- és zamatanyago-
kat. Így érthetjük meg, hogy a „nagyvíz”, a folyók áradása
esetén, szinte már jó előre, miért húzódik a pisztráng a ichtiológia
vihar által nem érintett tiszta vizű patakokba s megért-
hetjük azt is: nem szabad az élvetartásra szánt hal ko- Vigyázzunk a zajra a
poltyújába dugni az ujjunkat. (Ez etikátlan is!) parton, mert a víz jól
A halak léte az egyedfenntartáson, a táplálkozáson viszi a hangokat
kívül a védekezésen múlik. Ebben segítik a halakat az in-

Video megtekintéséhez klikk a képre

27