Page 24 - augusztus

Ingerek

és halak
www.horgaszkalandok.hu

A vízi környezet, az illetékte- tek a hivatottak. Minden ingertí-
len szemében egyhangúnak pusnak megvan a neki megfelelő,
tűnhet. Pedig nem az! Ezt bi- specifikus érzéksejtje. Ebben kü-
zonyítják a víz fizikai és kémiai lönbözik a hal a nála alacsonyabb
tulajdonságai, amelyek gyak- rendű állatoktól. Ismerkedjünk
ran változnak. Ilyenek: a víz meg néhány érzéksejttel, érzék-
hőmérséklete, átlátszósága, szervvel, főleg azokkal, amelyek
netán szennyezettsége, ennek a horgászat (és a halászat, halte-
következtében annak szaga, nyésztés) szempontjából fontosak.
íze, az abban uralkodó fényvi- A hal szeme az egyik legfonto-
szonyok, veszélyforrások meg- sabb szerve az ingerek felvételé-
jelenése, újabb vízben oldódó
re. Ez a látás szerve. Ez viszonylag
ichtiológia anyagok megjelenése (a halra nagy, fejlett, így a hal még a zavaros
veszélyesekké), sebesség- és
vízben is tud tájékozódni. A szem
mozgásirány-változások, hang-
segíti a táplálék megkeresésében,
és egyéb rezgések, állóvizek-
ben a vízszintváltozás. Még segítségével észreveszi a többi ha-
lat s az ellenséget is. Szemhéj nem
sokáig lehetne sorolni a víz fedi azt, könnymirigye nincs. A
tulajdonságait, a vízi tényező- szem, a kivételektől eltekintve a fe-
ket s azok változásait, amelyek jen oldalállású (a félszegúszóknál,
külön-külön vagy együttesen nyelvhalaknál más az elhelyezése).
befolyásolják a halak viselke- A szemgolyót izmok rögzítik a ko-
dését, életvitelét s végered- ponyában s az rendszerint keveset
ményben a horgászat eredmé- Az egyik legfontosabb mozog (a tüskés pikóé igencsak
nyességét. szerv: a szem mozgatható).
A szemhez érkező fénysugarakat
A halat életében számtalan inger a szemlencse összegyűjti, majd az
éri. Ezek közé tartozik egy ritkán emlegetett: az éhség in- ideghártyára vetíti s a látóidegek onnan az agyvelő lá-
gere. A fent említett ingerek sokaságát a hal érzékszerve- tóidegközpontjában vezetik. Természetesen érzékelés, s
ivel felveszi s azt, vagy azokat a központi idegrendszerbe, főleg döntés végett. A Kárpát-medence halai rövidlátó-
az agyba továbbítja, tudomásulvétel, legtöbbször dön- ak, élesen csak alig 1–3 méterre látnak. Ha az izmok a
tés végett. A külvilágból, elsősorban a vízből érkezett, szemlencsét hátrébb húzzák, akkor akár 10–15 méterre
az agyba továbbított ingerek ott kiértékelődnek, majd is ellát a hal, természetesen már nem élesen. A vízparton
megszületnek a válaszingerek. Parancsok indulnak a hal álló horgász körvonalait a hal a víz felett lebegőnek látja.
különböző szerveihez, elsősorban például az izmokhoz: a Ugyancsak érzékeli a vízparti fák körvonalait is, viszont a
veszélyeztetett helyről menekülésszerűen tűnik el a hal. parton ülő horgászt, vagy például a vidrát nem látja, csak
Ez történik az óvatlanul megjelenő horgász esetében is, ha mindezek mozgásban vannak. A halak azokat a vízen
akinek körvonalait, lábának dobbanását, az evezőét is a kívüli tárgyakat látják, amelyekről a fényinger 48,5 fok-
hal érzékszervei felveszik, továbbítják a központi ideg- nál nagyobb szögben érkezik a vízre. A mi halaink 10–12
rendszerbe, s onnan megérkezik a parancs az izmokhoz, méter mélységig a színeket is érzékelik, sőt egyes haltu-
hátgerinchez: menekülni a veszélyes vízszakaszról! dósok szerint olyan ultraibolya sugarakra is érzékenyek,
Az ingerek érzékelésére, felvételére, azok továbbításá- amelyeket az emberi szem nem képes felfogni. A halak
ra, a válaszdöntésre, a különlegesen felépített érzéksej- színvaksága – akárcsak az emberé – alkonyatkor áll be. A

24