Page 27 - julius

ben legyünk, igaz, rádiót üvöltetni, csűrdöngölőt járni ott a halcsapat, akkor eszik, ha nincs, nem eszik, ilyen
azért nem feltétlenül muszáj. egyszerű a képlet.
A másik véglet a nagyvárosi horgászat, példá- Ami a kivétel: a partszéli domolykózás, vagy a ke-
ul a budapesti Dunán. Annak is a rakpartok alatti resztgátról, ruganyról való süllőzés. Ez a két hal igen
szakaszain, ahol egész nap autók ezrei dübörögnek zajérzékeny, főleg, mert közelre horgászunk rájuk, a
mindkét oldalon, és bőven van olyan rezgés, amely ruganyoknál pedig minden elmozduló kő elég alapos
akár világgá is zavarhatná a halat. Mégsem teszi, vízrezgést vált ki. És ha elmegy a süllő a kövezés tö-
mert a kifolyók által hozott táplálék, az esetleges véből, a langó, visszaforgó 50 m-rel távolabbi mélyebb
melegforrások helybentartó hatása, a mély gödrök, vizébe, az már a mi hibánk.
a sok évtizedes vonulási és bandázási szokások in- A gyors vizeknél, mint a Benta, vagy a Battai, Paksi
kább hatnak a halra. Igaz, itt is van olyan, hogy éjjel nagy melegfolyók, körülbelül ugyanaz a hatás érvénye-
vagy a legkorábbi hajnalban a parttól 3-4 méterre is sül, mint a csónaknál, hullámverésben. Az állandóan
lötyög, forog a hal, és később beljebb, 6-15 méterre sebesen ömlő vízsúrlódó, kisebb köveket is mozgató,
van inkább, de ez elsősorban a fényviszonyok kér- zajkeltő hatása mellett elvész a horgászok „normális”
dése. Ahogy jön föl a Nap, húzódik a hal a mélyebb zaja, nem befolyásolja a hal óvatosságát. Ha el is riad
víz felé. Mondhatná valaki azt is, hogy éjjel kisebb a egy perce, hamarosan visszaáll a part menti leshelyei-
kocsiforgalom, azért mer kijjebb jönni a hal – de ez re, ahol kevesebb úszómozgatással is ellen tud tartani
nem egészen igaz, mert kint van az már este tízkor a víz sodrásának.
is, amikor még jócskán van autó, és vadul eszik haj- Megint más a helyzet a kisebb állóvizeknél. Itt az
nali öttől nyolc-félkilencig délelőtt, vagy délután 4-6 alapképlet a következő: ha a zaj elijeszti a halat, nem
körül, amikor a legkeményebb csúcsforgalom zajlik. tud hová menekülni. Hiszen lába nincs, a tóból kimenni
Itt sokkal inkább az számít, hogy amíg viszonylagos nem tud. Legfeljebb a parttól legtávolabbi, legmélyebb
„hajózási csend” van, addig eszik a hal, és amikor be- szakaszra húzódik vissza. Ha távdobással utoléri a hor-
indul a szennyet – hullámot verő hajóáradat, akkor gász és megtalálja, akkor kapásra is tudja ingerelni. Itt
hagyja abba. csak az okozhat gondot, ha éppen partközelben van a
Azért persze olyan helyeken, mint a Hárosi-szigetol- hal, szélvízen, főleg áprilistól júniusig, és ott eszik, mert
dal, az M0-ás csepeli oldala, az Északi Vasúti híd télen, ott bizony zavarja a zaj. Elmegy a hal. De nem a mély-
ahol nincs rendszeres autóözön a parton, elsősorban be, hanem a tó másik oldalára vagy másik végébe, és
süllőzésnél, de a vasúti hídnál téli úszós dévérezés- ott keres másik szélvízi szakaszt, ahol a hamarabb me-
nél – jászozásnál is már bizony számít a csend: egy- legedő vízben több a táplálékállatka, vagy ott bandázik módszerek és praktikák
egy harsányabb horgász, egy
megrúgott és vízbeeső kő után
esetleg órás kapáscsend jön, el-
menekül a hal. Számít persze a
vízmélység is, és az, hogy meny-
nyire rendszeresen horgásszák
az adott helyet. Hatméteres
víznél, sok horgásznál nem za-
var a kövek közti botladozás,
leejtett fémkeretes merítőszák,
míg kétméteres partmenti víz-
nél, sötétben, kevesek által
zavart helyen bizony a macska-
ügyességű lopakodás is fontos
tényezője az eredményes süllő-
zésnek.
A Dunán, a Tiszán, a Kőrösön
általában nem zavarja a halat a
„normális” parti zaj, tehát vala-
mi kisebb tárgy leejtése, egy a
láb alatt véletlenül elmozduló
kő, két vagy több horgász fél-
hangos beszélgetése. Főleg, ha
fenekezésről, vagy 3-4 m-es
vízben, 6-15 m-re történő úsz-
tatásról van szó. Itt ezek a zajok
feleannyira sem riasztják a ha-
lat, mint egy nagyobb hajó föld-
rengésszerű hullámözöne. Ha

27 27