Page 26 - julius
P. 26

Csend legyen!








        Horgászom…
         www.horgaszkalandok.hu










        Záray Márta és Vámosi Já-
        nos örökzöld horgász-slá-
        gerükben ezt énekelték,
        persze,  csak  a  szöveg-
        író  szempontjai  alapján:
        „Csitt,  csak  most  maradj
        csöndben!  Elszalasztom
        ezt a nagy kapást…”Azu-
        tán persze egymás között
        jót  nevettünk  a  dalszö-
        vegen:  ha  az  oroszlányi,
        tóparti  horgászstégjükön
     módszerek és praktikák  fenekezőre, a 60 méterre   A csónakos horgászok
        zajongott volna bárki is, az
        mit sem zavarta volna a

        bedobott horgok körül kí-
        váncsiskodó halakat…

        Igaz is: szinte ahány horgász,
        annyifélét  mond  a  csend
        szükségességéről  a  horgá-
                                        re. Igazuk is van.
        szatnál.  Kell,  nem  kell,  na-
        gyon kell, számít is meg nem    zöme esküszik a csend-
        is. Mármost kinek van igaza? A válasz nagyon is furcsa:   Más a helyzet akkor, ha például eleve szél van,
        mindenkinek és senkinek. Mert ez attól függ, hogy hol,  hullámverés, és a hal ott van az etetésen, és evő-
        mikor, mire, és hogyan horgászunk! Menjünk tehát a  kedve is van. Ilyenkor a hullámok között bukdácsoló
        kritériumok szerint sorra.                            csónak zaja, a nád hullám keltette mozgása, a par-
           A  csónakos  horgászok  zöme  esküszik  a  csendre.  ton megtörő hullám csobogása együtt olyan „kon-
        Igazuk is van, mert csónakból zömmel úszóval szokás  certet” ad, amelyben a horgász zaja is elkeveredik,
        horgászni, és többnyire nádasban, hínárosban. Tehát a  mintegy háttérzajként, és ezt már nem szűri ki, és
        horog közel van a csónakhoz, és a víz nem túl mély.  nem tartja veszélyesnek az éhes halcsapat.
        Ha tehát valaki zörög a csónakban, leejt valamit, egy-  Ha pedig 4-8-10 méter mély vízen fenekezünk csó-
        szóval a csónak fenekének, falának műanyag, fém vagy  nakból, ráadásul folyóvízen, mint a Duna vagy a Tisza,
        faanyagához ütődik bármi is, akkor annak rezgése át-  akár lehorgonyozva, akár partra húzva, akkor megint
        tevődik a vízre. Ilyenkor szinte „telefonálunk” a halak-  nem számít a horgász keltette zaj, mert akad éppen
        nak, amelyek közül öregebbje már óvatos duhaj, ahol  elég  más  zajforrás  is,  különösen  olyan  vízszakaszon,
        „nem oda illő” rezgést tapasztal az oldalvonalával, on-  ahol rendszeres hajóforgalom is van. Itt is megszokták
        nan igen gyors ütemben távozik, mert veszélyt jelez-  a halak a háttérzajt. Ez alól csak az a kivétel, ha pél-
        het számára. A beszéddel is hasonló a helyzet: a halk  dául a Tisza vagy a Körösök egy-egy csendes, eldugott
        beszélgetést még elviselik, de ha Józsi bácsi jó nagyot  szakaszán úgy fenekezünk a partra húzott csónakból,
        ordítva kedélyesen közli Pista bácsival úgy 40 méterre,  hogy a sodrás a part mellé, szinte a lábunk alá vezeti
        hogy „nem értem, ma miért nincs kapás”? – hát akkor  ki a horgot. Itt nincs sok hajó sem, a hal érzékenyebb
        már értheti is, többek között ezért. Ez is hullám, az erős  a csendre-zajra, bizony eltűnhet a partközeli etetésről.
        hangé, ez is áttevődik a nyugodt víztükörre, és ha csak  Végül pedig ott a csónakos kuttyogatás, ahol eleve zajt
        nem veszekedetten éhes az a szerencsétlen hal, hát bi-  kelt a horgász a vizet ütve, és erre mozdul a harcsa.
        zony ettől is iszkolási kedve támad.                  Nos itt sem számít, hogy a csónakban halálos csend-

    26 26
   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31