Page 30 - februar

Pontysaslik és

A kész száraz ku- A rögtönzött szívószál úszók
koricás előke készítésének kellékei

sörtésztában

www.horgaszkalandok.hu
A Pubi által is használt „kukori-
ca-bojli előke” hozzávalói

élt, vagy a kárászokat aprította, de azokat összegyűjtötte harminc éve kötök ilyet, csak most tudtam meg, hogy én sült ponty
egy stéghez kötött mosógép-dobban, hogy legyen muní- bojlizok.” És valóban, egy szabályos bojlis előkét feszített
ció, ha csukázni szottyan kedve. meg a fogai közé szorítva. A bojlitűvel egy kis szilikon csö-
Nem csak az alap felszerelései mosolyogtatták meg a vet, vagy huzalszigetelést fűzött a hurkos szálra és a horog
kívülálló horgászokat, de a saját készítésű mütyürkéi is. A öblére húzta. „Ha ez nincs rajta, nagyon lötyög a kukorica
csalikról nem is szólva. Pedig Pubi napra kész volt a hor- és nem mindig akad jól a horog.” Ezután felhúzott a szálra
gászcikk ipar vágtató tempójában, figyelmesen átlapozta 7-8 szem kifúrt száraz kukoricát, de a hurokba nem üt-
a legfrissebb horgász sajtót. Horgászboltba mégis ritkán közőt tett, hanem ráakasztotta a horogra. „Na, ezt nem
járt, inkább csak megkért valakit, hogy hozzon a falusi eszi le, volt, hogy egyetlen ilyennel több pontyot is fog-
kereskedőtől csontit, gilisztát, ha van, nadályt. A száraz tam. Csak az amur tol ki vele néha. Erőből odacsíp neki és
kukoricát, búzát, krumplit, malactápot, málét etetésre azonnal viszi. Nem szippantja be, mint a ponty. Ha nem
egy háztól hozta, hallal fizetett érte. Békés halakra kifúrt akad, simán letépi a kukoricát, a zsinór meg jön vissza
kukoricát, krumpligolyót fűzött fel, rekkenő hőségben üresen. Olyan a pofája, mint a harapófogó.” Aztán sörrel
amurra kenyérkockát lebegtetett alig súlyozva. Ezt bizony kínált és kedélyesen elmerengett.
néha egy-egy kövérebb ponty is beszippantotta. Konzerv „Tudja Szomszéd, nincs ennél szebb. Kint a vízen, le-
kukoricát csak kárászra használt, azt is csak ha nem ment vegőn, várni a kapást, fárasztani, horgászni naphosszat.
a csonti. „Minek az a sok pacsuli?” mosolygott, amikor Nagyon vártam már, hogy nyugdíjazzanak és ennek éljek.
Megöregedtem, akárcsak ezek a holmik, de a szívemhez
megcsapta az orrát valami új fejlesztésű aroma. „Újbur-
önök írtak gonyát nekik!” Nem csak a botjai voltak robosztusak, a nőttek. Semmire se cserélném le őket, hiába somolyog-
nak meg érte a hátam mögött. Megvártak a dolgos évek
többi kelléket sem aprózta el. Még a régi világból átmen-
tett „Teknőc” és Sylon zsinórokat tárolt orsóin, abból is alatt, most aztán bizonyíthatnak – és teszik is. Van nekem
egy haverom, annak van egy 1954-es Standard Vanguard
minimum 0.35-öst. Ezekre pedig gigászi méretű kampó-
kat kötött. Kellett is ez a diónyi főtt krumpli vagy a 8-10 kocsija. Maga már nem is láthatott olyat, vagy csak képen.
szem kukorica felfűzéséhez. Egy ilyen kompozí- Csillog-villog az autó, azzal jár a haver még
ció láttán egy finom szerelékes horgász csuklik wc-re is. Azt mondja, nincs meg az a szépség,
egyet, de minimum elszörnyed. A hitetlenkedő az az érzés egyetlen új autóban sem, mint
ifjabb sporiknak csak annyit mondott: „Nem is az övében. Igaz, hogy csak 80-nal, de elviszi
olyan régen mindenki ilyennel pecázott és fog- mindenhova. Na látja, így vagyok én a bam-
tunk is. Most is működik. No meg a nádban nem busz botjaimmal, racsnis orsóimmal. Ezek-
lehet lacafacázni.” ben az új karbon, kevlár, titánium holmikban
Úszóit maga fabrikálta. Kiemelős módszer- nincs meg a varázs. Biztosan tudnám kezelni
hez parázson vagy lángon megolvasztotta egy őket, de megszokni soha. Az enyémeknek
szívószál két végét, fogóval összelapította és lelkük van. Nem beszélve az érzésről, ami-
az egyik lapkába forró tűvel vagy dróttal lyukat kor egy ötös pontyot fáraszt az ember tároló
égetett. Ha önsúlyosat akart, apró sörétet tett orsóval. Volt egy pár év csetlés-botlás mire
a csőbe. Később egy követőjénél láttam egy belejöttem, de megérte. Van itt néhány srác,
továbbfejlesztett éjjeli modellt, ebbe lezárás akiknek megtetszettek a módszereim, járkál-
előtt egy világító patron került. Csukázó úszóit nak bolhapiacokra, újítgatnak fel elavult hor-
egy hosszában kifúrt parafa dugóból és lúdtoll- gászcuccokat, még fognak is vele. Sajnos ez
ból állította össze. A toll hegyére U alakú dró- csak egy csepp a tengerben, ezek a holmik
tot rögzített cérnával, amit ragasztóval kent be. már nem jönnek vissza divatba. Néhány ma-
Gyerekkoromban sok ilyet láttam, a célnak töké- gamfajta őrült fel-felbukkan a vizeken, de ez
letesen megfelel. Néha meglátogattam Pubit a kevés, mint erdőtűzhöz a vízipisztoly.”
tanyán, ha arra vitt az utam. Egyszer szemerkélő Pubi sajnos már az Örök Horgászvizekről
esőben érkeztem, éppen ott találtam. Vaságyán figyel ránk, de talán akad néhány követője,
ülve kötözött valamit, kérdeztem, mi lesz abból? A régen oly nép- akik ma is a hőskor kissé ormótlan, mégis
Felém csillant a szemüvege és büszkén rávágta: szerű házilagos szép eszközeit választják a halak elleni ne-
„Bojlizó előke!” „Nocsak” – csodálkoztam – „tán parafa dugó-lúd- mes küzdelmek megvívásához.
elérték az új idők szelei?” „A frászt! Már vagy toll úszó Mak-

30