Page 30 - szeptember
P. 30
Kibôl lesz
a horgász?
www.horgaszkalandok.hu
Nem kellemes helyzet, amikor azt várják az ember- A hal közben egyre szűkebb köröket futott, majd a part
től, hogy bizonyítsa horgásztudását, és nem tud ki- mellett egy víz alatti faágban megakadt. Zsolti közben
térni a helyzet elől. Általában ilyenkor semmiféle még mindig a vízben állva figyelte a küzdelmet. Segíteni
hal megfogása sem szokott összejönni. Így jártam szeretett volna, el is indult a faág felé, de a mozgástól
az anyósommal, amikor egy hétvégi horgásznapom megriadva a hal visszafelé menekülve kihozta a zsinórt
előtt megpendítette, igazán elvihetném a sógoro- az akadóból, s a fárasztás ismét nyitottá vált. Mire kiká-
mat is. szálódott, akkorra a megakasztott hal is partra került,
tüskéit meresztve. Sügér volt az istenadta, nem is kicsi. A
Zsolti némiképp érdeklődött a horgászat iránt, azonban nálunk levő szlovák rugós mérleg értékelhetetlen ered-
véleményem szerint inkább csak azért jött, hogy megfi- ményeket mutatott, csak otthon tudtuk meg, mekkora
gyeljen, esetleg süllő helyett nem sellőre horgászom-e, halat fogtunk. Kereken 90 dekagrammos volt, „gyönyörű
vagy miféle görbe kanyarokat teszek. Megbe- színekkel, s veszélyes szigonyokkal”, Zsolti sza-
vaival élve. Mivel a sügérnemzetségből ek-
széltük a részleteket, mikor indulunk, hogy
önök írták mit csomagoljon, lévén, hogy neki is van kora példányt még egyikünk sem látott,
elégedett voltam, komolyabb fogás-
felszerelése. Elérkezett a szombat reg-
nak számított ez, mint egy hasonló
gel. Szerencsénk volt, a megszokott
horgászhelyemen nem volt senki,
egy mártogató készséget szereltem,
szabad volt az út előttünk. A nap, köz- nagyságú süllő. Pergetőbotomra
ben szépen kisütött, eloszlott a pára majd kis öklével csalizva sógorom
a vízfelszínről, s borús hangulatom kezébe adtam, hogy ismerkedjen
is oldódott egy kissé. A probléma ott ezzel a módszerrel is.
kezdődött, hogy az előző nap még ví- Nem túl sok bizalommal kezdett
gan úszkálgató, csalihalnak való szivár- hozzá, de lassan azért ráállt a keze,
ványos, ökléket mintha elnyelte volna a s úgy tűnt, hogy egyre jobban élvezte.
mélység. Legalább háromnegyed óra kellett Nem sokat váratott magára az első kapás.
ahhoz, hogy sikerüljön két darabot fogni a hor- Egyszerű elakadásra gondolt, de amint ki-
gokra. A sógorom egy egyszerű végólmos szerelést állí- mondta, már el is indult a hal a szereléssel, s komoly
tott össze, s megmosolygott, amikor parafával könnyített - húzd meg, ereszd meg - játék vette kezdetét. A csuka
oldalági ólommal szerelt készségem meglátta. igen hevesen próbált menekülni, bemutatott egy szép
A tudatlanok bátorságával ugratott, mondván úgy szaltót, majd tovább rohanva tette próbára Zsolti képes-
akarok halat fogni, hogy hurkot vetek neki. Ezek után a ségeit. Neki azonban nem jelentett problémát a hal ipar-
horogra tűzött öklét bedobás előtt félhangosan kioktat- kodása, fülig érő szájjal fárasztott, úgy tűnt, ráérzett az
tam a bekerítés és a megkötözés technikájára, amire har- ízére, s már úgy játszott a hallal, ahogyan ő akart. Mivel a
sány nevetés volt a válasz a hátam mögül. merítőszák kabalából nem volt kéznél, s a csuka sem volt
Innentől kezdve oldottabb lett a hangulat közöttünk, túl nagy, a horog akadását szemrevételezve, a kopoltyúí-
s mintha a pechsorozat is befejeződni látszott volna. vek tövéhez benyúlva, kézzel emeltem ki a vízből. Leír-
Megjöttek az apróhalak a szélvizekbe, a nap is egyre hatatlan öröm tükröződött az arcán a szép, közel másfél
erőteljesebben sütött, mi pedig nagy bátran, félmezte- kilós csuka láttán. Egészen sötétedésig folytatta a víz val-
len ültünk a botok mögött. Éppen azon viccelődtünk, mi latását, s nem rajta múlott, hogy több hal nem kapott.
történne vele, ha a csukák krokodilokká válnának, ami- Odahaza a pucolásnál ugyan már nem volt olyan lel-
kor hirtelen kapásom lett. A sógor annyira meglepődött kes, de azért becsületből elvégezte. Azóta szorgos vízval-
az orsófék hangjának hallatán, hogy amikor megpróbált lató lett belőle, s az eset óta anyósom már nem a horgá-
felállni, azzal a lendülettel derékig belecsúszott a vízbe, s szat miatt szid, hanem hogy rászoktattam a fiát is.
megilletődve nézett rám, és a kezemben görbülő botra. H. P.
30