Page 6 - aprilis

vagy hármas horgot teszem. Így a csalihal a melegedő méterekben köbre emeljük, és 0,007-tel szorozzuk. A
vízmélységet bejárhatja. Az úszó mozgathatóan van fe- valódi súly természetesen kevéssel el fog térni a kiszá-
lülre szerelve. 1. ábra mítottól, ha teli gyomrú, vagy ikrás csukát mérünk meg
Csatornákon, ha nincs a szélvízen kapás, az úszót ívás előtt.” Ezt is jó tudni.
felhúzom a kívánt mélységig, és úgy csalizok. Ameny- Azt az élményt, amit egy sikeres csukás tavaszi nap
nyiben a csatorna vize folyik, könnyű csúszó ólommal adhat, bizony nem felejtjük el soha. Az esetleges siker-
horgászok. Így nagyobb területet lehet végigtapogatni. telenségünkből okulva legközelebb eredményesebbek
www.horgaszkalandok.hu
Ekkor az ólmot a csalihal fölé szerelem. 2. ábra lehetünk.
A csalihalat rendszerint a hátuszonyánál akasztom Zárszóként szeretettel és szívesen olvasom Herman
horogra. A gerinc előtt vezetem ki a horog ágát. Ott Ottó 1887-ben kiadott A Magyar Halászat Könyve c.
erősebb az izom, és a csontos rész alá szúrok, vigyázva, munkáját. Sok izgalmas, érdekes dolgot tanulhatunk
hogy a gerincet ne sértsem meg. Így igen élénken mo- belőle, nem csak a csukázásról. E mű 454. oldaláról
zog, jobban felkelti a csuka figyelmét. idézek: „Amikor a szakács behozza a halételt, mondó-
A csalihal amit használok, az elsősorban naphal vagy kája ím ez: Ez a kis halacska
sügér! Mindkettő kitűnően mozog a horgon, és lénye- Vízben szokott úszni.
gesen fogósabb, mint bármi más csalihal. Emellett elő- Fog is erre osztán
nyük az is, hogy jobban bírják a horgon. Csak másodla- Az borocska csúszni”
gosan használok kárászt, vagy keszeget.
Három éve tenyérnyi naphallal csaliztam. Borús, fá- Épülésükre, egészségükre kívánom e pár sort.
zós tavaszi nap volt. A pergetés semmi eredményt nem Imre
hozott, ezért vettem elő az úszós
botot. A nádcsonkok mellé tettem
a horgot. Hamarosan kapásom
volt. A nagy naphalat azonnal el-
vitte. Engedtem a zsinórt, 10-12
méter után megállt, majd újra
csukahorgászat sabb része felé ment. Behúztam a
indult. Ekkor vágtam be! Elemi
erővel húzott. A csatorna akadó-

féket, kiugrott. Rázta a fejét, de a
horog stabilan ült. Vissza a vízbe,
és jött felém, egyszer csak valami
keménybe ütköztem. Tartottam a
botot, abban reménykedve, hogy
kijön a búvóhelyéről. Nem jött. A
20-as fonott zsinórt szakította el.
Amikor leengedték ősszel a csa-
torna vizét, megnéztük, hová bújt.
Egy régen kivágott fa gyökerét ta-
lálta meg, az alá ment be.
Itt idézem Vitéz Uzsoki Báró
Szurmay Sándor a FACSIMILE-EX
által 1995-ben kiadott, Horgász-
vízen, Vadcsapáson című könyve
199. oldal első bekezdés végét:
„Az egyik csuka gyomrában tel-
jesen ép állapotban találtunk egy
félkilós sügért. Tehát téves az a
nézet, hogy a csuka ezt a tüs-
kés halat megveti”. Ez a könyv az
1920-as évek közepén íródott. Én
nem ennek az írásnak a hatásá-
ra horgászok naphallal, sügérrel.
Oroszi Tóni, a régi tiszai horgász-
barátom tanított meg erre. Köszö-
net érte! Még érdekesebb dolog
az előbb idézett könyv 205. oldal
4. bekezdése írja: „A csuka súlyát
kiszámíthatjuk, ha hosszát centi-

6