Page 26 - november
P. 26

hemzsegtek  a  napozó  küszök.  Látvá-
        nyos rablás ugyan nem volt, és a perge-
        tés sem jött össze, viszont úszóval, majd
        könnyű fenekezővel, kishallal a méteres
        vízben tíz kapásból, nyolc süllőt sikerült
        az ágrengetegben elrontani, viszont ket-
        tő kijött, a nagyobbik kettes volt…
         www.horgaszkalandok.hu
           A kilencvenes évek elején viszont
        megint a háros körül bóklásztunk, csak
        ezúttal a Nagy-Dunán,  mert nagy sül-
        lőket fogtak. Twisterrel, de még inkább
        9-11  centis  kék,  vagy  zöld  gumihallal
        pergetve. A többség az M0-ás híd alatti
        mély  vízben  próbálkozott,  néha  fogtak
        is, de csak néha. Mi viszont néhányan
        arra jöttünk rá, hogy a kishalak alkonyat
        után  a  még  viszonylag  meleg  szélvízre
        húzódnak ki, és a süllő utánuk jön. Ak-
        kor  már  tudatosan  kerestük  a  méter
        körüli vízben őket. Vagy úgy, hogy ele-
        ve a parttal párhuzamosan dobtunk, és
        végig  a  szélén  húztuk  a  7-8  grammos
        fejjel szerelt gumihalat, vagy úgy, hogy
        bedobtunk a mederbe, de nem enged-
        tük a gumihalat fenékig süllyedni, és úgy
        húztuk kifelé, hogy az utolsó 4-5 méte-
        ren, amikor más már kiszokta rántani a
     süllőhorgászat  műcsalit, nehogy elakadjon, direkt las-  Ahol nappal sincs zavarva a hal,
        san vontattuk a partszélben. Szó se róla,
        volt beszakadás is éppen elég, de jött a
        süllő is szépen, kilóstól négykilósig. Jött
                                                 oda már kora délután is mehetünk
        a Háros-sziget oldalán, jött az MO-ás híd
        mindkét hídfőjénél, jött a budai oldalon
        lejjebb, a szórt roncskövek mentén még félméteres ví-  tek is el, ők világító úszóval próbálták – és sikerült is.
        zen is, és jött a csepeli oldalon, a királyerdei átkelőhajó  Pergetni is megpróbáltam rá, újabb meglepetés követ-
        kikötőhelye alatti egészen lapos, sóderes szakaszán is.  kezett: délután fél négy és fél öt között szintén a parti
        Nappal alig-alig. De amint a kishalak alkonyat felé ki-  sekélyben egymást érték a rávágások a zöld, később a
        sorjázták a parthoz, tízpercenként koppant „valaki” a  fehér twisterre. A furcsa csak az volt benne, hogy hiába
        gumihalom. Néha még meglepetés is ért: már teljesen  próbáltam a „saját” partomról a nád elé dobva párhu-
        sötétben kettőhetvenes falánk csuka is felvette az így  zamosan húzni az én partoldalam mellett, az nem jött
        húzott „csemegét”                                     be. Pedig lett volna helye is, ideje is a süllőnek elkapni.
           Jöttek  az  újabb  vizek,  újabb  kísérletezések.  A  Ta-  De, ha a másik partra dobtam át, az első három-négy
        si-öbölben egyik november elején javították a zsilipet.  tekerésnél már meg is ütötte az illetékes süllő. Ennek
        A víz a kis megkerülő patakon átjött, ott zúgott be a zsi-  magyarázatán azóta is gondolkodom – hiába…
        lip alatt kétszáz méterrel az öbölbe, és mindkét parton,   Egyik  ismerősöm  tassi  négyes  vízen  kísérletezett
        a méteres szélvízen jött a süllő. A bezúgás alatt egy óra  három évvel ezelőtt, november elején, még a dunaá-
        alatt négy jó fogast is fogtam egyik délután, cimborám  gi tilalom előtt. A keszeg nem ment, ezért wobblerrel
        pedig mohó módon kísérletezett, és a másik parton  pergetni kezdett, és a tízméteres víz szélén, a méteres
        harmincnál többet akasztott, előbb hat grammos kis  sekélyben egymás után egy hármas balint, majd egy
        fejű twisterrel, majd kis wobblerrel. Jó, csak hármat  három és félkilós süllőt fogott. Délután háromkor…
        hozott el, de szerintem azért kár volt a többit megse-  Sorolhatnám még hosszan a példákat, a harmincas
        bezni.                                                csatornától a dömsödi Agyagosig, a Fűzvölgyi-csator-
           A Kunsági-főcsatorna következett. Megint csak no-  nától a pesti Dunáig, egy általános tanulság bebizonyo-
        vember  első  felében.  Előbb  a  bal  partján  találtunk  sodni látszik:
        olyan helyet, ahol a parttól három-négy méterre, szó-   Október végén, november elején már lehűlnek a vi-
        val  hatvan  centis  /!!!/  eresztékkel  lehetett  süllőt  és  zek, de a kis halnép még enne, enni akar, mert ösztö-
        csukát is fogni, aztán megfigyeltem egy csapatot, akik  neiben benne van, hogy táplálékot kell gyűjteni, zsírt
        mindig hajnali világosodás előtt két órával jöttek, olyan  kell felhalmozni ahhoz, hogy a telet túl lehessen élni.
        fél három tájban, és fél ötkor, még sötétben már men-  Ámde: hol van ilyenkor a táplálék? A mélyebb, hide-

    26 26
   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31