Page 6 - junius

pát-patkó legkeletibb része, ahol az Ojtozi-, Berecki-,
Kovásznai-, Zágonyi-havasok és a Csihányos-Komandói
hegycsoport találkoznak. Itt 1500 méternél magasabb
hegycsúcsok sorjáznak, s mindezekre vigyáz a Lakóca,
1777 méteres magasságban.
Hány hegyi patakot szültek a felsorolt havasok-he-
gyek, azt talán eddig senki se számolta össze. Megszá-
www.horgaszkalandok.hu
molhatatlanok, mint e vidék borvízforrásai is (ott: ás-
ványvíz, természetes szénsavban dúsan). Minden for-
rás, csermely, patak vize tiszta, nyáron is hűvös, sziklá-
ról-sziklára csobogó és mindegyikük iható. Nyugodtan,
hiszen itt ipar nincs (a fűrésztelepek nem azok), azokból
a medve, farka, hiúz, gímszarvas iszik. A juhokat, szar-
vasmarhákat a hegyi legelőkön őrző pásztorok isznak
abból és merítenek vizet a juhsajtfőzéshez.
S a pirospettyesek, a sebes pisztrángok és a pérek?
Azok nem isszák az itteni hegyi patakok vizét, azoknak
ez életeleme. Pisztráng- és pérnézőben hova is fordul-
jon az ott még járatlan Anyaországi horgász? Bereck-
ben, Kézdiváráshelyen az erdészeti hivatalokban, az
utóbbi város horgászegyesületében, vagy a festői Oj-
toz völgyében működő pisztrángtelepen kell megállni
horgászengedély ügyben. Mindenütt készségesek. Van
napi- és hetijegy, s mindenkit eligazítanak a szabályok
és horgászvizek dolgában.
Horgászvizek? Ebből van bőven, s egyesek gépkocsi-
hol horgásszunk? hátha a székely horgász, most 200 éve (!) a műlégykö- fel-, majd ugyanannyin lejutni a gerinc másik oldalán.
val is könnyen megközelíthetők, igaz, néhányhoz 1000
Herman Ottó fenti leírását olvasva arra gondoltam, méteres felüli magasságokban, sok szerpentinen kell

tés tudományát elleste valamelyik ott átutazó angol Ilyen a Komandó nevet viselő hegyi település, 1060
horgásztól. Nem! A műlégykészítés, annak horogra méterre a Fekete-tenger szintje fölött. Nem kell tol-
kötése, a színes tollak összeválogatása a horgászó nép mács, itt mindenki a nyelvünket beszéli. Családoknál,
megfigyelésen alapszik, s nyugodtan mondhatjuk: az erdészházban, a volt Gröder báró-féle villában, netán
a nép-szülte pisztrángfogási módszer eleme, amely turistáknak épített faházikókban, vagy sátraikban lehet
egymástól függetlenül jött létre különféle országok megszállni. Nyáron még kis vendéglő, kantin is műkö-
pisztráng vidékein. A különbség az anglikánusok közt dik. A pásztoroktól juhsajtot, túrót lehet vásárolni. Aki
az, hogy míg az előbbieknek most 370 éve volt egy augusztus végén, szeptember elején látogat ide, saját
Waltonuk, aki mindezeket leírta, nekünk Herman Ot- gyűjtésű áfonya, havasi málna, szeder kúrát tarthat,
tónk csak most 200 éve gyűjtötte össze és írta le a hor- róka- és más gombapaprikást főzhet bográcsában. Tej
gászmódszereket, amelyek nekünk legközelebb állnak van quantum satis, ez kifogyhatatlan, hiszen az állat-
lelkünkhöz. tartás itt pénzforrás.
Mindezek után – egy kis székelyföldi pisztrángo- S az előbb említett pirospettyesek és pérek? Azok a
zás-pérezés előtt – lássuk, mit mond a székely a piszt- Lakóca, Ménes Bérc, Nagy-Mánicska, Gór-havas, Bar-
rángozásról: „A pisztrang nem hal, hanem az piszt- ta-tető vidéken erdő, a legbővízűbb Nagy- és Kis-Bász-
rang.” Ékezettel vagy nélküle, induljunk el a pirospety- kában horgászhatók kedvünkre, sok tíz kilométeren át.
tyesek után – Herman Ottó nyomdokain – a Három- Komandó felett, a Nagy-Bászkában s a testvérében, a
széki-havasokba, hátha, szerencsés esetben, ami ott Kis-Bászkában a gerinc túloldalán van a sebes pisztrán-
mindennapos, (pénzes)
pér is akad a horogra…
Szeretném a Horgász-
Kalandok újság olvasóját
elkalauzolni a valamikori
Magyarország, ma Er-
dély legkeletibb részébe,
végekre. Oda, a hol a
Keleti-Kárpátok része-
ként, a Háromszéki- és
a Bodzai-havasok talál-
koznak. Ez a nagy Kár-

6