Page 6 - aprilis

sejtek, amelyek a halak változatos ben (a palota Nagy Péter cár nyári
színét adják. Egyes halak pikkelye- rezidenciája volt, ma is látogatha-
inek guanin kristályai fémfényes tó), az ott épített legnagyobb tóból,
színben játszanak. Ezekből vonták a 48 hektárosból (az árapasztónál,
ki régen az “essence d’orient”-et, mélysége 18 méter), a Ropsai Halá-
amelyet műgyöngyök bevonásá- szati Kutatóállomás munkatársai az
ra használtak. Egy félliternyi ilyen 1948 évi őszi lehalászás alkalmával
www.horgaszkalandok.hu
esszencia előállítására l8-20 ezer 1,7 méter hosszú, közel 30 kilós csu-
darab szélhajtó küsz pikkelyére volt kát fogtak, szájában Nagy Péter cár
szükség, (ma ezt a bevonó anya- A ragadozó halaknál a szájnyílás- gyűrűjével. Ha e halat a cár gyűrűz-
got halak nélkül, vegyi úton állítják ban igen fejlett, változatos nagysá- tette, jelöltette meg, a csuka elérte
elő). A pikkelyek elrendeződése, el- gú fogakat találunk a halak matuzsálemkorát.
helyezkedése, azok száma jellegze- Herman Ottó, nagy madár- és
tes az illető fajra nézve, amit „pikkelyképlettel” szoktak halbiológusunk, bajai és paksi (sőt győri!) 2-3 mázsás
kifejezni. vizákat említ főművében, „A magyar halászat” c. kétkö-
Szólhatnánk még ízelítőként a halak testének hőmér- tetes könyvében (1887). A román halbiológus - Grigore
sékletéről, amely megegyezik a környező vizével. A hal Antipa – „Románia halfaunája” c. munkájában (1909), az
vérkeringése egyszerű: szívük egy pitvarból és egy kam- Al-Duna és folyam deltájából, a Dunának Szent György
rából áll. ága tengerbefolyásánál, sorhoroggal fogott 810 kilós vi-
Az anatómiai lecke utolsó téziséről is néhány szót: a záról tesz említést. Ez tejes volt (hím), de ha ikrás lett
halszálka nem része a hal csontos vázának! A nagyérde- volna (nőstény), akár l00 kiló fekete kincset, kaviárt is
mű közönség, sőt még horgászaink egy része is ezt hiszi. szedhettek volna ki petefészkeiből. A fekete kaviár akko-
Nem! A halszálka nincs semmi kapcsolatban a csontos ri ára 12-16 dollár volt kilónként, ma ennek sokszorosa.
halvázzal. A halszálka az izmok közötti kötőszöveti hár- Az alábbi eset 1954 őszén, november végén történt:
tyák elporcosodása, illetve elcsontosodása. A halszál- Fekete-tenger parti, az ottani halászat menetét ellenőr-
kák rendszerint „Y” alakúak, s számuk fajonként eltérő. ző kiszállásom alkalmával a Duna-deltai Szent-György
A törzsön, különösen az úszók közelében találhatók a község (itt akkor 1100 édesvízi - deltai - és tengeri ha-
lász-család élt, mind orosz-lipován, illetve ukrán-ha-
szálkák, amelyeket a kezdő halfogyasztók nem szeret-
ichtiológia nek, de aki fél a szálkától, az nem eszik halat! A kevésbé holok) halátvevő központjába (ennek elfogadott török
szálkás halaknak nagyobb a kereskedelmi értéke, mint a neve: kerháná) egy 412 centi hosszú és 271 kilós súlyú
szálkásoké, például a pontyé, kárászé, keszegféléké.
vizát hoztak csónakban. A faluval hasonnevű Dunaág
tengeri előterében fogták sorhoroggal, 6-7 méter mély-
A halak növekedésének éppúgy, mint a fákénak nin-
csen felső határa. A fák is, a halak is életükben, az első ségben, a parttól 200 méter távolságban. Ritka élmény
években növekednek a leggyorsabban. A halak testsú- volt, különösen a frissen lesózott, majd jég közé helye-
lya is ekkor gyarapodik a leggyorsabban. Egyes halak zett, dobozolt fekete kaviár, amit e viza adott: összesen
életciklusa alig 2-3 éves, míg mások tetemes életkort is 61,5 kilót nyomott, s jó pénz ütötte a 6 fős tengeri ha-
megérhetnek. Csak néhány, lászcsoport markát. Az iga-
egymással ellentétes példa: zi hasznot nem a halászati
a Fülöp-szigetek Luzon ta- vállalat, s nem a halászok,
vában az alig 12 mm hosszú hanem az „állambácsi” húz-
Mistichthys-halacska a har- ta, hiszen értékét ő zsebelte
madik életévét már nem éri be a párizsi „Caviar Caspia”
meg, viszont a mi pontyunk - cégtől. Ennek tulajdonosa
szabad vizekben, mély tavak- egy Petrov nevű, volt cári
ban - akár a 25-30 éves élet- tábornok volt, aki a forrada-
kort is elérheti. A törpe géb Tanuljuk meg egyszer lom idején menekült francia
(Aphya minuta) a 2 évet se és mindenkorra: honba, s halkereskedést ala-
éri meg, hossza alig 20 mm. a beluga nálunk viza! pított. Nem járt rosszul. Ma
A francia halbiológus és ter- fiai, az örökösök aggódva fi-
mészettudós - Ballon - 150 gyelik, hogyan tűnik el a víz
éves pontyot említ, annak és a viza a világ legnagyobb
életkorát a pikkelyről és a hal forrásából, a Kaszpi-tenger-
fülében található csont, az ből. Apropó: a vizát (latin
otolit metszéséből számolta neve Huso huso) egyes hazai
meg. A mi édesvízi halaink turisztikai cégek prospektu-
átlagéletkora 10-15 év, de rit- saiban „belugának” nevezik.
ka esetek is előfordulnak. A Ez e hal orosz neve, s muszka
mai Szent-Pétervár melletti, honban ezzel nincsen semmi
Peterhoff-i cári palota kertjé- baj. Nálunk igen: már Mátyás

6